Kiemelt

Figyelem!

Felnőtt tartalom Az oldal kizárólag 18 éven felülieknek szól. Ha még nem vagy annyi, hagyd el az oldalt. A továbblépéssel igazolod, hogy már nagykorú vagy.

Read More Figyelem!

Fontos? Ugyan már…

Mennyire vagy fontos? Kb semennyire. Nem véletlen, hogy csak pár ember számít. A családomon kívül 4 ember kérdezte meg, hogy hogyan érzem magam. Ebből egy sem kolléga. Jaaa…… Nem kell ám engem abajgatni, csak úgy gondoltam, számít az, hogy hogy vagyok. De ha nem, hát nem. Egy újabb bizonyíték, hogy nem döntöttem rosszul.

Read More Fontos? Ugyan már…

4. nap

Negyedik napja szedem az antibiotikumot. A folt szépen elhalványodott. Nem fáj semmim elviselhetetlenül. Már nem szédelgek. Picit fáradékonyabb vagyok, mint korábban voltam, és a hátam az, ami néha begörcsöl. De innen üzenem minden ellendrukkeremnek, hogy úgy tűnik, megmaradok!  

Read More 4. nap

Az emberi agy hülyesége. Vigyázzatok azokkal a kurva kullancsokkal!

Tegnap orvosnál voltam. Reggelre hatalmas vörös folt lett a lábamon. 3 forgatókönyv ugrott azonnal a szemem elé. A diagnózis azért nyakon vágott. Lyme kór. Tudom, hogy nyom nélkül gyógyulhat. De az agyamban azonnal a sokízületi gyulladástól göcsörtösre görbült kezek, a fájdalomtól szenvedő és szteroidtól felpuffadt arcok jelentek meg. Pedig tudom, hogy ha időben elkapják, nyom […]

Read More Az emberi agy hülyesége. Vigyázzatok azokkal a kurva kullancsokkal!

Kedves Naplóm!

Mostanában nagyon nem volt kedvem írni. Hogy miért, annak roppant egyszerű magyarázata van. Borzasztóan el voltam foglalva magammal. Nem önsajnálat ez. De valahonnan onnan gyökerezik. Tépelődés inkább  Agyalás. Azon, hogy miért nem kell a tudásom? Megfejtése nincs. Meg most már nem is lesz. Volt rá 5 hónap,hogy kiforrja magát. De nem tisztult le, hanem még […]

Read More Kedves Naplóm!

Az igazi ambivalencia

Csinálsz valamit. Valami fontosat. Mert szükség van rá. Dolgozol vele. Építgeted, bővítgeted. De csak te tudod, hogy hogyan működik.   Aztán eljön a pillanat. És amit eddig csak te csináltál, “öntudatra” ébred. Már mások is tudják, hogy mire képes. Használni is tudják. Már nem vagy egyedül. Már nem kell tovább építgetned.   És akkor jön […]

Read More Az igazi ambivalencia

Idén sem úsztam meg…

De ez van. Remélem, gyorsan átmegy rajtam. Szarul vagyok. Köhögök, taknyos vagyok és lázas. Édesem vett nekem lándzsás útifű szirupot. Főzött teát. Én meg.. Magammal vagyok elfoglalva. Levegőhöz szeretnék jutni. De nehezen megy. Majd túl leszek rajta. Közben beleolvastam a blogokba. Az elején, én is úgy gondoltam, hogy, “De igen! Megpróbálom nekik elmagyarázni, bemutatni, hogy […]

Read More Idén sem úsztam meg…

Új év, új remények….

Á dehogy. Minden a régi. Semmi sem változik, de ezt nem is várom. Azt megtanultam, hogy csak az fog változni, amit én változtatok meg. Tehát nem várhatom a csodát. Ha csodát szeretnék, azt magamnak kell megteremtenem. Azért abban bíztam, hogy mivel a munkában az évet lezártam, így majd nem a megbolondulással kezdek. Hát… Tévedtem 😀. […]

Read More Új év, új remények….

Megint egy új kezdődik

Évvége, számvetés, közhelyek, mérleg? Lehet….   Ha már számvetés: Tanulok motorozni (még nem tökéletes) Elkezdtem edzeni (igyekszem tartani a rendet) Újra biciklizek (majd 40 év után) Lett egy új tetkóm (lesz még több is 😄) Még a szezonban megtanulok síelni (na jó.. Megtanulok nem esni, és 5 perc alatt nem ugyanabban a csipkebokorban kikötni 3x […]

Read More Megint egy új kezdődik

Nem tudom mi hajt…

Ma totál lazulós napot csináltunk. Anyósnál ebédeltünk. Kényelmesen sétáltunk oda és vissza. A mai edzést bojkottálni akartam. De erőt vettem magamon. Nem tudom, hogy miért. Még nem derült ki, hogy azon kívül, hogy esetleg alakul a testem, mi hajt. Ugyanis nekem ez a mozgásforma sem okoz örömet 😒. Ezt nekem szinte senki sem hiszi el. […]

Read More Nem tudom mi hajt…